2014. november 29., szombat

Jennifer L. Armentrout:Obszidián (Luxen 1.)

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 424
Értékelés: 3,5

Fülszöveg:
Mikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…

Értékelés:
Mindenki szereti. Mindenkinek tetszik. Mindenki szerelmes a főszereplősrácba. Egyszóval az értékelések alapján ez egy tökéletes könyvnek mutatkozott. De nekem nem nyerte el különösebben a tetszésemet. Ugyanis az olvasása közben többször is elgondolkoztam azon,hogy "ezt érdemes volt megvenni?".  Egy jó könyvél nem kell feltenni ezt a kérdést. A főszereplőlány,Katy,az elején szimpatikus volt a könyvesblogjával meg a könyvszeretetével,de a végére már elég idegesítő lett. Például a bálos résznél,ahol Daemon külön figyelmezette,hogy ne menjen a mezőre,mégis odament. Lehet,hogy én sem bírtam volna,ha valaki megmondja mit csináljak,de szerintem Katy nagyon rosszul járhatott volna,ha Daemon nem menti meg. Daemon Black, az álompasi sem lett a szívem csücske. Eléggé idegesítőek voltak a beszólásai,nem mindig tetszett amikor akadékoskodott.
Ami végképp kicsapta a biztosítékot,azok a csúnya szavak voltak. Általában a főszereplőlány szájából hangoztak el,szinte mindig felbukkant valahol,hogy Katy beintette Daemon-nek,meg különböző b,k,r betűs szavak. Néha tök felesleges helyeken, megjegyzem. Ezért volt egy csillag levonás.Mégis,annak ellenére,hogy nem tetszett,amikor befejeztem,akkor úgy éreztem,hogy "így nem lehet vége.". Külön jó volt,hogy belepillanthattunk az Ónixba,meg a 3-4 fejezet Daemon szemszögéből. 

Kiknek ajánlom?
Azoknak,akik egy ufós,sci-fi könyvet szeretnének olvasni,egy kis szerelmi szállal.

2014. november 23., vasárnap

Veronica Roth: A beavatott (Divegent 1.)

Kiadó: Ciceró
Oldalszám: 432
Értékelés:5

Fülszöveg:
EGYETLEN DÖNTÉS
alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid
EGYETLEN DÖNTÉS
meghatározhatja az értékrendedet
EGYETLEN DÖNTÉS
örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges
EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL
Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.
Értékelés:
Amikor először szembejött velem a molyon ez a könyv,egy amolyan Éhezők viadala-szerű könyv. De elkezdtem elgondolkodni,hogy melyik csoportot választanám. Akkor letettem a voksomat arra,hogy én Művelt lennék,de ez megváltozott a regénye elolvasása után,de erről majd később.
Nem tudtam,hogy mennyire értkékeljem a művet,mert amikor hazajöttem a könyvesboltból és elkezdtem olvasni,akkor egyszerűen lebilincselt,elrakadott. Viszont ez a világ,ahol a társadalom az erényekre van építve,nem volt eléggé jól bemutatva. Nem kaptunk választ arra,hogy miért?,mikor?,és hogyan?. Sőt,tulajdonképpen azt sem tudjuk milyen évet írunk...Én ezt elég nagy pontatlanságnak könyveltem el,hiszen szerintem ez nagyon érdekes,de hogyha az egész zavaros kárba megy az egész ötlet. Ráadásul vannak benne felesleges dolgok.
Például az alkalmassági vizsga,ami a választási nap előtt van. Itt megitatnak mindenkivel egy löttyött,ún. szimulációs szérumot,ami hatására úgy érzed a valóságban vagy,egy valós szituációban. Ez az egész arra megy ki,hogy amilyen döntéseket hozol a szimulációdban,annak alapján megmondják melyik csoportba illenél. Értem én,hogy itt van a csavar,de mire jó ez,hogyha nem kötelező azt a csoportot választanod,amibe beillenél? Jó,ezt megmagyaráztam magamnak azzal,hogy ez biztos azért van,mert ez egy kicsit elgondolkoztatja őket a csoportválasztást illetően. A másik számomra ilyen feleslegesnek tűnő dolog,az a Bátrak utolsó próbája,amikor is bemennek egy szobába,ahol megjelennek szintén egy szimuláció segítségével a félelmeik,amiket legyőzhetnek,tehát ez a szimulációt tudják befolyásolni. De ezzel még nem küzdik le őket,csak mégnézik őket,kezelik őket,és tovább mennek. Szerintem ennek nincs sok értelme,mert azért fura,hogy normálisan megbirkózol az egésszel,de amikor mondujuk máskor is megcsinálod,ugyanez lesz,nem lesz más.

De akkor még egy kicsit a csoportrendszerről. Ugye minden csoportnak meg van a maga feladata,a Bátrak a kaput őrzik,ami a város határánál van és be van zárva,de nem derül ki mitől óvja a lakosokat-ez érdekel,gondolom majd a többi részből kiderül-,az Önfeláldozük a politikai vezetők,mert ők önzetlenek. De ez a Művelteknek nem tetszik,mivel a szerénységük miatt nem használhatnak mondjuk kocsikat,és egyéb modern dolgokat. Ezért egyfajta lázadás lesz,és ezért nem választanám a Művelteket,mert a vezetőjük,Jeanine egy bunkó,aki csak hatalomra vágyik.

A szereplők mind szimpatikusak voltak,kivéve persze a gonoszak. A főszereplő lány nem rinyálós,úgy mint a regények 90%-ában a főhősnők.
        
Kinek ajánlóm?
Azoknak akik szeretnének egy disztópiát olvasni,ami ugyan nem tökéletes,de a cselekménye érdkes. Főleg a 13-15-os korosztálynak

  (kép forrása:
http://weheartit.com/search/entries?utf8=%E2%9C%93&ac=0&query=Divergent&commit=&page=3&before=148086463)

2014. november 22., szombat

Choclate book tag

Sziasztok!
Ma a Choclate book tag-et fogom megcsinálni,amit Mancsi videójában láttam.

1. Étcsokoládé-Egy sötét témájú könyv
Hát tulajdonképpen ilyen könyv nincs,de ha választanom kell akkor Stray-Kóborok c. könyvet választom. Tudom,mióta csak elolvastam ezt a regényt-pontosabban nem olvastam el,hanem félbehagytam-azóta azt reklámozom,hogy ez egy milyen durva és rossz könyv,de én úgy érzem,hogy ez a könyv számomra tényleg erős. Inkább most nem részletezném miért,aki olvasta tudja. 












2. Fehér csoki-egy vidám könyv
Ide a Szent Johanna Gimi c. sorozatot választom,mert ez a könyv tele van sziporkázó poénokkal. Minden részben van valami amin a székről lefordulva lehet röhögni.









                                               3. Tejcsokoládé- egy népszerű könyv ,amit nagyon el akarsz olvasni

Nem tudom mennyire népszerű könyv,de elszeretném olvasni a közeljövőben Holly Smale: A lány,akit soha senki nem vett észre című könyvét. Sok könyvesboltban láttam,és más blogon is láttam,hogy jókat írnak erről a könyvről.










                                              4. Snickers- egy könyv,amiért megőrülsz

Elég nehéz a választás,mert egy könyv sincs amiért kifejezetten megőrülök. De ha mégis választani kell,akkor a Pokoli szerkezetek trilógiát választom ide,mert az egyszerűen fergeteges. Van benne minden: romantika,akicó humor...Egyszóval minden,ami nekem tetszik.










(csak angol borítóval találtam meg)


                               5.Ostyamentes KitKat-egy könyv,ami meglepett


Ehhez Jennifer L.  Armentrout könyvét, az Obszidián választottam. Azért lepett meg,mert nem teljesen erre számítottam. Ezzel nem azt mondom,hogy nem tetszett,csak nem vett le úgy a lábamról,mint a többi ember. Majd lesz róla könyvkritika,ahol részletesebb kifejtem.











6. Forró csoki pillecukorral és tejszínhabbal- egy sorozat,amelyet bármikor szívesen újraolvasol

Ide Rachel Reneé Russell:Egy Zizi naplója című könyvsorozatát választottam. Ugyan csak a 3. és a 4. részt olvastam,biztos vagyok benne,hogy az első kettőt is elolvasom,aztán lehet újraolvasom,mert egyszerűen annyira aranyos sorozat. Nikki és a balhéjai,Chloe,Zoey,és Brandon...



(szintén csak angol borítót találtam)

                                           7. Bonbon- egy sorozat,amit tulajdonságai miatt több olvasó is szerethet

Ide James Dashner: Az útvesztő c. könyvét választottam. Ugyan még nem olvastam végig,csak most kezdtem,de ez most az egyik legfelkapottabb regény. Szeretheti az,aki a disztópiákat kedveli,az aki a fantasy könyveket szereti.














                                                       


Köszönöm,hogy elolvastátok!

2014. november 14., péntek

Cassandra Clare: A hercegnő (Pokoli szerkezetek 3.)

Kiadó: Könymolyképző
Oldalszám: 552
Értékelés: 5++

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét. Tessára. 

Az értékelés SPOILERT tartlamazhat! Csak saját felelőségre olvasd! Én szóltam...

Értékelés:
Én komolyan nem hittem,hogy sírni fogok rajta,mert hát úgy álltam hozzá,hogy ez "csak" a Pokoli szerkezetek,ezen nem lehet sírni. Most ezek után mondanom kell,hogy nagyon nagyot tévedtem. Már az elején sírtam,amikor Jem elkezdett haldokolni,és azt hitte nem hallja,amikor Magnus-szal beszélget. Azon a részen sírtam el magamat először,amikor Will ezt mondta parabataiának,hogy: "Élj,de nyugodj,bátyám,már vár az öröklét." Ez a mondat még nem is a szomorú része a dolognak,de én elsírtam magam már ezen. Miért? Nem tudom,de ez a búcsúzás már maga megérintett. Voltak oldalak,ahol az egyik bekezdésen még mosolyogtam a következőn meg már újra rám jött a sírhatnék. Annál a résznél,amikor Jessamine elmondja az utolsó kívánságát Will-nek nem tartottam gyerekesnek Jessie-t.Akkor sem,amikor A Hercegben elvitte Tessa meg Jem a Néma városba neki a Jessie babát,a babaházából. Neki az a babaház a mindene,ami a régi életéri emlékezteti. A végén,amikor szelllemként megjelent,és közölte vele Will,hogyha egyszer bemegy majd a szobájában,láthatja,hogy sértetlen a babaház,akkor ott is szorongatott már a sírás,mert mert egyszerűen,hogy Will betartotta az egészet,mert tudta ez mennyit jelent Jessie-nek...Olyan szép!
Na,de most már befejezem az ömlengést,rátérek az értékelésre. A könyv hozta az első két rész színvonalát,sőt még érdekesebb csavarokat tartalmaz. Sok új dolgot,megtudhatunk Mortmain-ről,arról,hogy Tessa valójában micsoda,na meg persze Jem és Will barátságáról. Valahogy nem akarom elhinni,hogy az egésznek így vége van. Tudom,hogy itt van a Végzet ereklyéi sorozat(amit hamarosan el fogok olvasni,már megrendeltem az első részt),de az mégsem ugyan az. Ez egy olyan világ,amiben szívesen élnek(persze a Mortmain-es részt leszámítva). Amikor Will találkozott azzal a sok automatonnal,akik a falut mészárolták le,akkor nagyon úgy éreztem,hogy én inkább menekültem volna,nem úgy,mint Will tette,aki csak azért is ment tovább,hogy Tessát kiszabadíthassa. Ez a rész minden eddiginél meghatározobb. Cselekmény szempontjából is,és sokkal mélyebb érzéseket kelt bennem a szokásos tetszett helyett. Egy rendkívüli barátságnak lehetünk tanúi(Will és Jem),egy rendkívüli szerelemnek(Tessa,Will,Jem),egy rendekívüli párosnak(Cecily és Gabriel). Örültem,amikor Sophie megkapta azt a két dolgot amit szeretett volna. A felemelkedést,és,hogy Gideon megkérte a kezét. 
Ez a rész egyszerűen varázslatos,nem lehet ki hagyni! Egy olyan történet,ami tényleg meghat.
Kinek ajánlom?
Azoknak akik szeretnének egy érzelmes romantikus fantasy sorozatot olvasni.

2014. november 2., vasárnap

Tavi Kata: Nyitótánc (Sulijegyzetek 1.)

Oldalszám: 358
Értékelés: 4

Fülszöveg:

Lilla imád táncolni, épp ezért alig várja az új középiskolát és a tánccsoportot, az új barátnőket, no meg a helyes fiúkat.
Csakhogy a szomszédba költözött nyáron a leghelyesebb srác, a kosaras Krisztián, aki úgy fest, mint egy rockisten.
A szülők azt mondják, valaha ők barátok voltak, de akkor miért olyan elutasító Krisztián?
Mi zajlik a kosárcsapatban, miért vitáznak egymással a fiúk, hol nyíltan, hol burkolva? Tényleg a tehetség számít?
Mi történik a lányok között? Hogyan lehet barátságból elutasítás, szeretetből harc? Van-e megbocsátás egy lánycsapatban?
Lilla nagyszájúan lavíroz az iskola nyüzsgő életében, barátságok és szerelmek között. Szurkol a kosárcsapatnak, szenved a feleltetések alatt, és hol örömmel, hol bánatosan éli a középiskolások mindennapi, ám izgalmas életét.

Értékelés:
Elég vegyes érzelmeim vannak ezzel a könyvvel kapcsoltban. Azzal biztos tudattal rendeltem meg,hogy nekem ez biztosan tetszeni fog. Hát, nem teljesen így lett. Voltak részek,ahol szerettem a könyvet,volt olyan rész,amikor úgy gondoltam,hogy "hú,ezt de lefogom húzni",ez főleg Lilla érthetlen viselkedésénél éreztem,meg amikor nyilvánvaló hasonlóságokat láttam a Szent Johanna gimiből. Én is utálom,hogyha valaki ehhez a könyvhöz hasonlít valamit,de ebben a könyvben már nagyon nyilvánvaló dolgok vannak.
Például,hogy a SzJG-ben Renit, "Ren"-nek becézik,itt meg Lillát "Lil"-nek. Márk meg gyakorlatilag Arnold meg Ricsi keveréke.
Az elején nagyon Ricsire hasonlított,aztán a vége felé már a konfliktusai miatt Arnold karakterére hasonlított.
Gréta Virág értebb változata.
Jázmin meg olyan,mint Kinga,csak néhol kedvesebb.
Ami még nem tetszett a regényben,hogy egyes helyeken zavaros volt.
Már magát az iskola felépítése is furcsa volt,mert ugye vannak a táncosok,a sportolók,meg a rajzosok. Ezek elvileg tagozatok,de kábé semmi nem különböztek,mert ugyanolyan óráik voltak és ugyanakkor,csak valamelyik tagozatnak néha nem volt nulladik órája,meg hatodik vagy hetedik.
A másik ami nem volt egyértelmű néhány helyen,azok a szereplők. Nem mindegyik osztálytárs került képbe folyton,ezért fura volt amikor megemlítették. Csak kapkodtam a fejem,hogy várj,most ki az a Levente? Vagy ki az a Mariann? 
És pár csattanó sem "csattant" akkorát. TÖMÉNY SPOILER!!! Például amikor kiderül,hogy Gergő apja lefizeti a kosárcsapat edzőjét. Mondjuk nem hiszem el,hogy valaki nem akarja jelenteni az igazgatóságnak.TÖMÉNY SPOILER VÉGE!!!
A végefelé annyira már nem volt nagy ellenszemvem a könyvvel,de csalódást okozott.

Kinek ajánlom? 
Azoknak,akik szerették a Szent Johanna gimit, a 13-14 éves korosztálynak.