2016. március 31., csütörtök

Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel

Kiadó: Móra
Oldalszám: 392
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: Meant to be
Fordította:  Chovanecz-Molnár Éva

Értékelés: 5

Fülszöveg:
Julia semmit nem bíz a véletlenre, köszöni szépen. Pláne nem egy 
tanulmányi kirándulást Londonba, ami a hozzá hasonló Shakespeare-rajongóknak az ígéret földje! 
Csakhogy a kiszámítható terveknek lőttek, amikor idegesítő osztálytársával, a szabályokat hírből sem ismerő Jasonnel kerül párba az út idejére. Már első este egy vad buliban találják magukat, és másnap Julia flörtölős SMS-eket kap egy ismeretlen számról! A lány persze kíváncsi a rejtélyes imádóra, ezért alkut köt az ördöggel (izé… Jasonnel), aki segít kideríteni, ki küldi az üzeneteket, ha Julia hajlandó végre lazítani egy kicsit. A kalandos hajsza során a lány sok mindent megtanul, ami nem szerepel (kismillió) útikönyvében − például, hogy semmi nem lepi meg annyira az embert, mint az igaz szerelem


Értékelés:
Őszintén szólva ezt a könyvet azért vettem meg, mert idén én is megyek egy többnapos iskolai kirándulásra, és reméltem, hogy találok benne életmentő tippeket idegesítő osztálytársak ellen. Ám tanácsok helyett sokkal többet kaptam: egy szép szerelmes történetet, kidolgozott szereplőkkel és izgalmas cselekménnyel.
Juliát már a repülőúton kínos helyzetbe hozza Jason, aki a csoport egyik idiótája, akit főszereplőnk ki nem állhat. Ezért is olyan nagy sokk számára, mikor a cserkésztáborból ismert "páros rendszer" alapján Jason lesz a társa az út során. Eléggé sajnáltam Juliát, mert ő nagyon készült erre a kirándulásra, részletes programot írt, gondosan bejelölgette már az útikönyvekben mit akar megnézni, erre bumm, megkap egy olyan személyt, aki nyilvánvalóan nem azért jött elsősorban erre az utazásra, hogy kulturálódjon. Ám Jason megmutatja neki London másik, útikönyvekben nem szereplő arcát. A kedvenc részem az volt ezek közül, amikor elvitte egy grafitikkel teli városrészbe, ahol fiatalok lógtak, akik gitároztak, festegette és egyéb művészeti értékkel bíró tevékenységet csináltak.
Az is érdekes volt a regényben, hogy a szereplők milyen változásokon esnek át. Julia szerintem minden téren jó hatással volt Jasonra, ám ez fordítva is igaz; a végére a főhősnőnk is belátta, hogy az MVI, azaz a "meg van írva" csak egy illúzió. Ez Julia és legjobb barátnője, Phoebe szerint azt jelenti, hogy bizonyos emberek szerelméről már a sors döntött. A végére persze kiábrándulnak ebből mindketten, hiszen olyan nincs, hogy egy igazi. Sok igazi van, akiket nekünk meg kell ragadunk Jason szerint.
Stratford-upon-Avon,
a regény egy fontos helyszíne
Azt hittem, hogy a könyvben egy kicsit nagyobb szerepe lesz Julia Shakespeare-rajongásának, nem csak pár idézet lesz tőle. Sőt, azért az elég nagy szívfájdalmam volt, hogy nem keresték meg a boltot Startford- upon-Avon-ban, ahol a főszereplőnk szülei a jegygyűrűjüket vették.  Ám ettől függetlenül ez egy igazán fontos helyszín a könyvben.  
Mivel a történet végkifejlete eléggé kiszámítható nem lepődtem annyira meg a végén, ám azért arra kis csavarra nem számítottam.

Az írónőről

Lauren Elizabeth Morrill sok minden; író, pedagógus, egy badass derby skater, egy agresszív vezető. Sokat nézi a tévét, egy csomó egészségtelen ételt eszik, szerinte csoda, hogy nem rohadnak el a fogai.
Eddig három könyve jelent meg: Meant to Be (Vakrandi a végzettel), Being Sloane Jacobs, The Trouble with Destiny


Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretnének egy könnyed, "limonádé" olvasmányt, ami hamar kiolvasható, vicces jelenetekkel, különleges helyszínekkel és persze romantikával teli. Szerintem 12 éves kor felett bárki olvashatja.

2016. március 5., szombat

Állati book tag

Sziasztok!
Ma egy nagyon aranyos tag-et fogok kitölteni, ami nem más, mint az Állati book tag. A kérdések innen vannak.

1. Lajhár
Egy olvasás, amit direkt lassítottál, nyújtottál volna, mint a rétestésztát...
Tulajdonképpen ilyen nem volt, de amikor legutóbb lehetőségem nyílt könyvet vásárolni, akkor választhattam volna az Engelsfors-trilógia második részét, de nem akartam, mert nem szeretném hamar felfalni ezt a sorozatot.

2. Gepárd
Jött, tarolt, mindent vitt és csak néztél utána tátogva, levegőt kapkodva...
Agatha Christie: Tíz kicsi néger könyve után csak néztem, hogy "mi, mi, mi van?"

3. Házi macska
Egy könyv vagy szerző, amiről, akiről tudod, bármi történjék is, időről-időre otthonosan törleszkedik hozzád...
Ide a Szent Johanna Gimit tudnám mondani, mert bár már nem a kedvencem, mégis, időnként jó fellapozni a SZJG-t. És most megint kedvem támadt levenni a polcról.

4.  Kacsacsőrű emlős/tengeri sün
Egy roppant különös, elsőre furának látszó könyv, amit bár kissé ódzkodva vettél a kezedbe, végül pozitív csalódás lett...
Az imádott Jenna Fox pont ilyen volt. Gyakorlatilag nem nagyon tudtam róla semmit, azt hittem, hogy Jenna valami sztár, és úgy alapból a fülszövege és a borítója is meglepő. De nagyon érdekes és elgondolkodtató könyv volt, mert még nem olvastam ilyen témáról, amit ez a regény dolgoz fel.

5. Pillangó
Egy kívülről-belülről gyönyörű könyv...
Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten. A borító önmagában csodás, hát még a tartalom! Nagyszerű leírások, kidolgozott szereplők, szédületes cselekmény. Mindenkinek jó szívvel ajánlom!

6.  Kacagány
Egy könyv vagy szerző, amin vagy akin könnyesre kacagtad magad...
Az Egy Ropi naplója könyvek szinte mindig ilyenek. Mindenhol van bennünk humor vagy vicces szituáció. Két órányi tömör nevetés bármelyik regény a sorozatból.

7. Imádkozó sáska
Egy könyv, amelyben tőled szokatlan, idegen, távol álló gondolatok (filozófia, vallás, világnézet, kultúra) vannak, a végére mégis sikerült megbarátkoznotok...
Nem tudom, őszintén szólva nem szoktam ilyen regényeket olvasni, tehát ide nem tudok semmit mondani.

8. Kaméleon
Egy szerző, akinek több könyvét (de legalább kettőt) olvastál már, de ha nem látod a nevét feltüntetve, nem jössz rá, hogy az író egy és ugyanaz...
Leiner Laurát nem biztos, hogy felismerném, annak ellenére, hogy sok könyvét olvastam már. Mindenki mondja, hogy "tipikus laurás humor" meg ilyenek, de én kétlem, hogy egyből tudnám, hogy egy adott poén LL-tól van, ha nem lenne odaírva a neve.

9. Zsiráf
Egy könyv, ami jóval hosszabb volt, mint indokolt lett volna...
Mivel konkrétan ilyet nem tapasztaltam, ide inkább egy olyan sorozatot írnék, amihez nem biztos, hogy kellett volna még egy részt írni. Ez pedig nem más, mint A koronahercegnő. Igazából tetszett a könyv, de Kiera Cass szerintem már túlzásba viszi ezt az egész Párválasztót, ami eredetileg trilógia, de már van hozzá egy pár kiegészítő kötet és egy negyedik rész.

10. Noé bárkája
Egy könyv, amiben az állatoké (nem csak egy állaté) a főszerep és te szereted...
Lehet a Geronimo Stilton? Ott végül is egerek a főszereplők. Ezt a sorozatot kiskoromban nagy kedvencem volt. Tényleg, szerintem 6-8 évesekkel simán meg lehet szerettetni az olvasást általuk.

képek forrása: buzzfeed.com, google.hu

2016. március 1., kedd

Februári összegző

Sziasztok!
Mostantól én is elkezdek hónap végi összefoglalókat írni, mint más bloggerek. Összefoglalom könyvek tekintetében mi történt velem, és lesz egy pár egyéb dolog is.

Miket olvastam februárban?
Agatha Christie: Tíz kicsi néger (ezzel picit csaltam, ugyanis ezt januárban kezdtem el)
Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve. Az értékelésemet ide kattintva olvashatjátok el.
Tudom, elég kevés, de nem sok időm volt iskola mellett olvasni. Márciusban igyekszek több könyvet a kezembe venni.

Milyen könyveket vettem februárban?
Csak egyet, a Silbert.


Egyéb könyves dolgok:


  • Könyvet adományoztam
Igen, a Stray - Kóborok c. regénytől örök búcsút vettem, ugyanis az iskolánk könyveket gyűjtött, szegény gyermekeknek. Remélem olyanhoz kerül, aki jobban értékeli azt a művet, mint én.

  • Segítettem a könyvtárban
    Múltkor egy lány és apukája pont, az Időfutárt keresték a könyvtárban. Mivel a könyvtárosnő sem nagyon volt képben azzal, hogy hol találják, én szívesen ajánlkoztam, hogy megmutatom. A megfelelő polchoz navigáltam őket, ahol végül a lány húga megtalálta a könyvet (ugyanis már nem ott volt, mint régen, átrakták felülre). Lehet, hogy hülyeség, de én sokat mosolyogtam ezen a sztorin. Egyébként a könyvesboltban is mindig így vagyok: ha valaki keres valamit, vagy nem biztos abban, hogy jó könyvet választ, akkor mindig megmondom hol található, vagy hogy jó-e az adott regény. (természetesen csak olyan könyvekről mondok véleményt, amit olvastam).
Milyen bejegyzéseket írtam februárban?

Tudom, nem valami sok, de márciusban próbálok többet összehozni.