Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 336
Kiadás éve: 2014
Eredeti cím: -
Fordította: -
Értékelés: 4,5
Fülszöveg:
1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.
Spoiler tartalmazhat!
Értékelés:
Először a borítója fogott meg. Aztán elolvastam a fülszöveget, és az is nagyon ígértesnek tűnt. És mivel a szerző könyveiről kevés rosszat hallottam bátran hoztam haza a könyvesboltból a regényt.
Maga a történet elég érdekes, hiszen az már a fülszövegből is kiderül, hogy ez egy igazán rejtélyes sztori lesz.
Az elején nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a fejezetek elejére kiírt évszámoknak, ám rá kellett jönnöm, hogy ezeket figyelembe kell venni, hiszen maga a történet két főszálon fut. Az egyik Emma élete a másik Milié.
Mili egy roppant magabiztos, talán kissé makacs, lány, aki nagyon talpraesett. Nem fél vitába kevederni Ambrózy báróval, és nagyon bátor. Én biztos nem bírtam volna ki a tébolydában....
Kivételesen tetszett, hogy a regényben egykor élő személyek jelennek meg. Jó, nem az összes szereplő élt a valóságban, például Hangayék, de például az Ambrózy család tényleg létezett.
De akkor adódik a kérdés: Vajon miért csak 4,5?
Azért, mert az elején kicsit kínlódtam a történettel nem vett meg magának 100%-ban. A végén úgy éreztem megadom az 5-öt,de aztán még sem, mert a már kissé nem is tudom, furcsa volt, hogy a dolgok sehogyan sem akarnak megoldódni,és voltak benne felesleges részek, amik cselekményt nem vitték előbbre, csak kicsit izgalmasabb lett tőle a történet.
Itt most Mili beépülésére gondolok, mert gyakorlatilag semmi értelme volt, hiszen nem kapta el Ottót míg bent volt, csak amikor követte. A közepén talán nem kellett volna az a rész, amiben az egyik tébolydában dolgozó takarító ember gondolatait olvashatjuk, és az a rész, amiben Ottó fejébe látunk bele a tébolydában.
Mindent összevetve kellemes kikapcsolódás volt ez a regény, el fogom olvasni valószínűleg a következő részt is, nemcsak a függővég miatt(ami megjegyzem nem feltétlenül kellett volna).
Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy 19. században játszódó, rejtélyes történetet olvasni. Kicsit olyan ez a könyv, mintha a magyar Büszkeség és balítélet volna. Mr. Darcy Ambrózy báró, Elizabeth pedig Mili, mindez megspékelve egy kis rejtéllyel.
