Oldalszám: 368
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: The Jewel
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Értékelés: 5*
Fülszöveg:
Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot.
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.
Értékelés:
Ennek a könyvnek a borítója már többször is szembejött velem Molyon, de nem vettem a fáradtságot, hogy elolvassam, hogy tulajdonképpen miről is szól. Ám amikor a könyvesboltban a kezembe vettem a regényt, tudtam, hogy ez kell nekem.
A történet a jövőben játszódik, a Magányos városban, amit körökre osztottak. A város szélén van a Láp, ahol a társadalom legszegényebb rétege él, a Farm, ahol az élelmet termelik, a gyárvidéket Füstnek hívják. A Bankban a tehetősebb kereskedők élnek, a város közepe pedig az Ékkő, ahol a királyi családok kastélyai találhatóak.
Violet, a főszereplőnk a Lápon nőtt fel, ám kiderült, hogy alkalmas helyettesnek, ami annyit tesz, hogy valamelyik királyi családnak ő fogja megszülni a gyermekét, ugyanis az uralkodónők nem tudnak életképes utódokat világra hozni.
Ez egy nagyon érdekesen felépített világ, ám néha, ahogy olvastam feltűnt egy-két hasonlóság más disztópiákkal, például pár dolog visszaköszönt a Párválasztóból, pár Az éhezők viadalából, pár pedig a Divergent-ből, tehát a híresebb jövőben játszódó regényekből. Szerencsére a kis másolásokat csak az elején vettem észre, mert az írónő fokozatosan elhagyta ezeket.
A karakterek kidolgozottak voltak, annak ellenére, hogy több mellékszereplő is volt.
Violet szerencsére nem egy irritáló főhős, bár azt be kell vallanom, hogy a szerelemi szálnál néha picit idegesítő volt.
A vége egy függővég, emiatt nagyon várom a következő részt.
Violet, a főszereplőnk a Lápon nőtt fel, ám kiderült, hogy alkalmas helyettesnek, ami annyit tesz, hogy valamelyik királyi családnak ő fogja megszülni a gyermekét, ugyanis az uralkodónők nem tudnak életképes utódokat világra hozni.
Ez egy nagyon érdekesen felépített világ, ám néha, ahogy olvastam feltűnt egy-két hasonlóság más disztópiákkal, például pár dolog visszaköszönt a Párválasztóból, pár Az éhezők viadalából, pár pedig a Divergent-ből, tehát a híresebb jövőben játszódó regényekből. Szerencsére a kis másolásokat csak az elején vettem észre, mert az írónő fokozatosan elhagyta ezeket.
A karakterek kidolgozottak voltak, annak ellenére, hogy több mellékszereplő is volt.
Violet szerencsére nem egy irritáló főhős, bár azt be kell vallanom, hogy a szerelemi szálnál néha picit idegesítő volt.
A vége egy függővég, emiatt nagyon várom a következő részt.